Csíráztatás – egy csipet egészség

Tavaszra jelentősen csökkenhet a szervezet vitamin- és ásványianyag-készlete. A különböző magvak csírája a kémiailag előállított étrendkiegészítők természetes alternatívája lehet.

A csíra könnyen hozzáférhető, jóízű és olcsó vitaminbomba, melynek elsősorban egészségmegőrző szerepe jelentős.
A csírázó magok koncentrált formában tartalmazzák az életműködéshez és fejlődéshez szükséges tápanyagokat. Fogyasztásuk antioxidáns hatású, növeli a szervezet ellenálló képességét és véd a káros környezeti hatások által okozott sejtkárosodástól.

A csíráztatásra alkalmas magvak vegyszermentesek, fejlődésükhöz csak napi néhány perc odafigyelés, víz, fény és levegő szükséges.

Hogyan csíráztassunk?

Az otthoni csíráztatás igazán nem okozhat gondot: egy erre a célra alkalmas csíráztató edényben fajtájától függően 4-8 órát áztassuk a magokat, majd terítsük szét a tálban.

Világos ablakban napi kétszer öblítsük át hűvös vízzel, és néhány nap múlva már ehetjük is az ízletes, csírázó vitaminbombákat szendvicsben, vajaskenyéren, salátába keverve, vagy akár levesbetétként. A 4-5 napos csírákat jól záródó műanyag dobozban, hűtőbe téve még 3-4 napot eltarthatjuk.

Milyen csírát vegyünk?

Kizárólag kifejezetten csíráztatás céljából forgalmazott, vegyszer- és csávázószer-mentes magvakat vásároljunk:

• a lucernacsíra a leginkább elterjedt, ízletes, érfaltisztító hatású,
• a búzacsíra a daganatsejtek pusztításában segít, gyulladáscsökkentő, baktériumölő,
• a brokkoli és a káposztafélék csírája különösen magas vitamin- és ásványianyag-tartalmú, gyulladáscsökkentő hatású, a keringést is javítja,
• a vöröshagymacsíra természetes antibiotikum, vírusölő, vértisztító hatású,
• a lencse, a borsó és a babfélék csírája a koleszterinszint és a vérnyomás szabályozására alkalmas, vérképző.

Lengyel Krisztina

2011. február 8.